Szegény gazdagok

Akinek épp a legutóbbi közműszámla-kifizetése vagy a lakáshitel-törlesztése miatt fáj a feje, aligha foglalkozik azzal, mennyi problémája lenne, ha nagy vagyona volna. A Facebook milliárdos alapítója, Mark Zuckerberg a cég tőzsdére vitelekor keresett pénze után akár kétmilliárd dollár adót is fizethet. Zuckerberg azonban megspórolhatta volna magának e tengernyi adó egy részét, ha már a cég alapításakor kicsit előre gondolkozik. Oscar Wilde szerint mindenki a saját baklövéseit nevezi tapasztalatnak, s Zuckerberg, aki még nincs harmincéves, egész biztosan egy fontos tapasztalattal lett gazdagabb.

Az amerikai sajtó éppen a Zuckerberg-eset kapcsán mutatott rá arra, hogy az amerikai milliárdosok jó része hogyan ússza meg vagyonosodását jóval alacsonyabb – tegyük hozzá: teljességgel törvényes – adóterhelés mellett. Az amerikai közbeszéd kezdi átvenni a Zuckerberg-adó és a Buffett-szabály kifejezéseket. Viták sora zajlik a gazdagok igazságosabb adóztatásáról, bár ezek hevessége mögött inkább a most zajló elnökválasztási kampányt kell keresnünk.

Az elmúlt hetekben egy másik jelentős bukásról is olvashattunk. A tányérmosóból drogériakirállyá lett, egy időben a magyar piacon is agresszíven terjeszkedő, majd tavaly a kivonulás mellett döntő Anton Schlecker mindenét elvesztette. Az történt ugyanis, hogy magánvállalkozóként bejegyzett kereskedőként céges és családi vagyonát együtt kezelte. Magyarországon a vállalkozók és maguk a vállalkozások is adóvezéreltek, így legtöbbször a kisebb ellenállás, vagyis a rövid távú megtakarítás irányába mozdulnak el.

Nálunk a magas tb-járulékok és egész mostanáig az szja is abba az irányba terelte a vállalkozókat, hogy ne egyéni vállalkozást, hanem gazdasági társaságot alapítsanak, és a személyes használatra szolgáló vagyonukat is a vállalkozásban tartsák. A magáncélú kivét, valamint a személyes kiadások ,,elköltségelése” később súlyosan visszaüthet. Érdemes tehát előre tervezni. Erre számos módszer áll rendelkezésre, ezen a téren sem kell feltalálni a span yolviaszt. Sokszor még az adóhivatal szakapparátusa is a fantáziadús adótervezők nyomában kullog, és nem látja át minden esetben a vállalkozások előtt álló lehetőségeket, adózási opciókat. A lakást, céges kocsit, nyaralót és más vagyonelemeket például időben ki kell hozni a vállalkozásból, hogy ne úszhasson el a nehezen megszerzett vagyon. Ne a magánvagyonból kelljen finanszírozni a cég veszteségeit.

Magyarországon is alakul az átgondolt vagyongazdálkodás kultúrája, de még nem beszélhetünk arról, hogy a kockázatérzékelő detektorok, a veszélyjelző reflexek minden esetben megvolnának a cégvezetőkben. Ami biztos: vezetői pozícióból szinte minden esetben érzékelhető, amikor megbillen a vállalkozás, veszélybe kerül a finanszírozhatóság. Legkésőbb ilyenkor azonnal cselekedni kell, a vagyonelemek átstrukturálása nem várhat tovább. Jobb azonban megelőzni a bajt. Érdemes például a szellemi tulajdon sorsát időben átgondolni, és az ehhez hasonló, később kulcsfontosságúnak bizon yuló ügyek sorsát időben rendezni. A magánvagyonok menedzsmentje, a wealth management éppen azt biztosítja, hogy időben megszülessenek azok az átfogó gazdasági döntések, amelyek az üzletfolytonosság zavartalanságát biztosítják.

Ehhez sokszor külső szemlélőre, érzelmileg nem motivált szakértő bevonására van szükség. Pszichológusi vénával megáldott, ám a racionális üzleti szempontokat is mérlegelni képes, bizalmi ember kell a vagyongazdálkodási kérdések meghozatalakor. Minél előbb és előrelátóbban rendezzük a tőkeállomány és a vagyon sorsát, annál nyugodtabban aludhatunk. Kérdezzék csak meg szegény Schleckert vagy Zuckerberget.

A szerző a Réti, Antall és Társai PwC Legal partnere

Project Code: krisztina.lovasz@hu.pwclegal.com
Publication: Figyelő
Provider: Mediacity Magyarország Kiadói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

April 12, 2012